MŰVEK / Works

Kunmadaras emblematikus helye a zsidó pogromoknak, a főtéren emléktábla is őrzi az áldozatok emlékét. A falu határában, a piacnak és bográcsozásnak kialakított terület szélén egy üres kis házban helyeztem el nyers agyag tárgyakat. A helyszínen készített formákat úgy alakítottam, hogy azok használati és szakrális tárgyak sziluettjét idézzék, és részben a lejegyzett eseményekre vonatkozzanak (pl. a… Tovább

2017 kétcsatornás videó installáció, sapkák / 2017 two-channel video installation, caps A kipa, vagy kapedli a zsidó vallás egyik meghatározó öltözet-eleme, célja, hogy a vallásos zsidó férfiak fedett fővel jelenjenek meg Isten színe előtt. Jelentése kupola, mely utal arra, hogy Isten akarata ráborul az egyénre. Egyes zsidó férfiak még kalap alatt is hordanak kipát, hogy… Tovább

2017, 9 db 43,5x65cm, vegyes technika, papír / 2017, 9 pcs, 43.5 x 65 cm, mixed media, paper Elolvasván a vidéki Magyarországon történt 1945 utáni antiszemita pogromok és lincselések leírásait, szembeötlő volt számomra, mennyire nem húzható éles határvonal a háború előtti és utáni események között. Miért is hinnénk azt, hogy a náci rezsim bukása után… Tovább

„Szörnyű kegyetlen tettek elkövetéséhez nincs feltétlenül szükség elvetemült szörnyetegekre, csak bizonyos különleges körülmények fennállásra.” Zygmunt Bauman A több millió zsidó szenvedését és pusztulását okozó, második világháború befejeződése után közvetlenül 1945-48 közötti időszakban történt antiszemita pogromok emlékezete különösen nyomasztó. Az, hogy a holokauszt elképzelhetetlen borzalmainak elmúlta után egészen röviddel a pusztító indulatok újra elszabadultak azt jelzi,… Tovább

A Deportált Híradó című lap 1945. július 8-augusztus 12-e között jelent meg Szatmárnémetiben Frischmann Henrik szerkesztésében, a munkaszolgálatból és a deportálásokból hazatérő szatmári és észak-erdélyi elhurcoltak információs orgánumaként. A lapnak összesen hat fellelhető száma jelent meg, viszont egyes kutatók szerint létezhetnek további, később megjelent lapszámok, amelyek könyvtárakba nem jutottak el. Az alábbi projekt kísérlet a… Tovább

Marcali gyerekkorom egyik helyszíne, nagyszüleim éltek ott. A holokauszt nem pusztán tabu volt, egész egyszerűen szó sem esett róla. Annál inkább a tanácsi kisajátításokról és a környék cigányairól. Ebből a somogyi kisvárosból az akkori lakosság körülbelül 10%-át deportálták, csak nagyon kevesen élték túl és még kevesebben tértek vissza lakhelyükre, szülővárosukba. 1944. június 6-án a marcali… Tovább